Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt céljai között szerepel, hogy Pécs városában egy fenntartható és a klímaváltozásnak a lehető legnagyobb mértékben ellenálló életet biztosítson. E szándékát azzal is megerősítette, hogy 2021-ben csatlakozott az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek – új, egységesített – Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, amellyel hosszú távra elkötelezte magát az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás irányában. A csatlakozási nyilatkozat aláírásával vállalta, hogy 2030-ig a megyeszékhely közigazgatási területén legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá növeli az ellenállóképességét az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás révén.

A kötelezettségvállalások alapján a gyakorlati intézkedések és a konkrét projektek formába öntéséhez a Szövetség előírásainak megfelelően kidolgozásra került Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve (Sustainable Energy and Climate Action Plan, SECAP). A terv elkészítése a TOP-6.5.1-15-PC1-2016-00001 azonosítószámú, Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola korszerűsítése című projekt keretében kerül finanszírozásra.

A minél szélesebb körű tervezési folyamat megvalósításának érdekében, lehetőség nyílik a településen élők, a település fejlődéséért tevékenykedők széleskörű véleménynyilvánítására, amely kiemelten fontos, mivel a dokumentum a város egészét érintő célokat határoz meg.

A dokumentummal kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat, észrevételeiket 2021. július 13. és augusztus 12. között tehetik meg jelen oldalon. A hozzászólások a honlapon közzétételre kerülnek.

Köszönjük, hogy véleményével Ön is hozzájárul Pécs Megyei Jogú Város Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervének elkészítéséhez!

Dokumentumok

Pécs SECAP

Vélemények

ZÖFI

2021.08.13. - 0:05

A Zöld Fiatalok és a Fittbike SE az alábbi véleményeket, javaslatokat fogalmazza meg a stratégiával kapcsolatban

Helyzetértékelés, kibocsátási leltár:
Alapos, széleskörű, jól mutatja azokat a területeket, ahol a leginkább indokolt a beavatkozás. Az értékek meghatározását nehezítette, hogy kevés adat áll rendelkezésre. Az egyedi lakossági fűtés és a közlekedés kibocsátása csak becsülhető a gépjármű forgalom és egyéb adatok alapján. Jó lett volna, ha az anyag figyelembe venné az emissziós értékek alakulását is. Ez a későbbiekben is jó támpontot adhatna a tervezett beavatkozások hatékonyságának vizsgálatakor. Általánosságban is elmondható, hogy nagyon kevés mért adattal rendelkezünk a városi klíma és a levegőminőség tekintetében.
A kibocsátók számbavétele során nem számol az anyag a diffúz forrásokkal. A vasasi külfejtés rekultivációját indokolt lenne felgyorsítani. Nem csupán tájvédelmi szempontok miatt van erre szükség, hanem azért is, mert jelentős diffúz légszennyező forrás. Az a kis mennyiségű szén, amit értékesítenek, nem indokolhatja a terület rendbetételének elodázását.

Mitigáció
Közlekedés
A kibocsátások közel egynegyede a közlekedésből származik, és ez az a terület az, ahol jelentős csökkenés érhető el és ezzel együtt egy élhetőbb, csendesebb, emberközelibb város környezet b iztosítható. Az elmúlt években több pozitív intézkedés történt a fenntartható városi mobilitás irányába, de a kimutatásból is látszik, hogy mindezek ellenére nőtt ezen szektor kibocsátása. Elsősorban lakosság és áruszállítás miatt. Ahhoz, hogy jelentős változást érjünk el, újra kell gondolni a közterület használatot. A környezetbarát közlekedési módok támogatása mellett, egyes területeken szükség lesz gépjárműforgalom korlátozására is. A város mobilitási terve (SUMP) kijelöli a fejlesztési irányokat, de ahhoz, hogy jelentősebb kibocsátás csökkentést érjünk el, ennél radikálisabb intézkedések megtételére is szükség lehet.

Fűtés-hűtés

A klímaváltozás hatásait mindannyian tapasztaljuk. A következő években komoly kihívást jelent az épültek hűtése is. Az enyhe telek és az egyre melegebb nyári időszakok miatt a klimatizálás már nagyobb energiaigényű mint a fűtés. Érdemes lenne erre részletesebben kitérni az anyagban. A stratégia kiemelt szerepet szán városban távfűtés alkalmazásnak és ennek érdekében a gazdasági ösztönzők mellett adminisztratív eszközöket alkalmazására is javaslatot tesz. A távfűtés az egyik legkörnyezetkímélőbb és ellenőrizhető, kontrollálható fűtési mód, de a hőenergia előállítása terén az anyag szinte kizárólag a Hőerőművel számol beszállítóként. A PÉTÁV és Erőmű közt fennálló hosszútávú szerződés még évekig behatárolja a lehetőségeket, a szerződésben vállalt hőátvételi kötelezettség miatt a PÉTÁV és a város számára jelenleg kevés lehetőség nyílik alternatív fűtési és energiaellátási módok igénybevételére, de hosszabb távon ezeket is vizsgálni kell. Ilyen lehet az energiaközösségek alakítása, a napenergia mellett a geotermikus energia, hőszivattyús rendszerek stb. Óriási a fejlődés várható ezen a téren, az új technológiák egyre olcsóbbak és egyre jobb hatásfokkal működnek. Hosszabb távon mindenképpen célszerű lenne az ellátás diverzifikálására törekedni. Itt kell még megemlítenünk, hogy az a jelentős kibocsátáscsökkentés, amit az elmúlt években elkönyvelhettünk, és amivel túl is tejesítettük az időarányos vállalásunkat, döntő mértékben az erőmű biomasszára való átállásának köszönhető, azonban szakmai berkekben már többen megkérdőjelezték- egy IPPC tanulmány is foglakozott ezzel- az erdei biomassza erőművi égetésének zöld energiaként történő számbavételét. Az újabb tanulmányok azt igazolják, hogy az ilyen nagyerőművek karbon mérlege nem kedvező és ezért az EU szabályozásban is szigorítások várhatók. Úgy gondoljuk, a városnak arra kell törekednie, hogy a szerződés lejárta után ne legyen teljes mértékben kiszolgáltatva egyetlen beszállítónak. Az EU Fit for 55 programjában szerepel, hogy 2016-tól csak a kapcsolt energiát előállító biomassza erőművek minősüljenek zöld energiának. Amennyiben ez életbe lép, város is jobb alkupozícióba kerül a jelenlegi beszállítóval szemben. Pozitív előrelépésnek tekintjük a körforgásos gazdaság irányába a kommunális hulladék SFR frakciójának égetését, az un. mecsekmix fűtőanyag használatát, azonban a szállítás során újabb kibocsátással is kell számolnunk. További lehetőséget látunk még ezen a téren a biológiai hulladék elkülönített gyűjtésére és ebből biogáz előállítására is.
Gondot jelenthet az is, hogy a távfűtött lakások tulajdonosai, mivel zöld energiával fűtenek, nem jogosultak az EU karbonkibocsátást csökkentő forrásaira, az épületszigetelés támogatására. Fontos lenne erre a célra is forrást biztosítani.
A becslések szerint jelentős a lakosság egyedi fűtéséből származó kibocsátása. Ez sok esetben azonban szociális probléma is. Az energiaszegénység kezelése is kiemelt feladat a város számára.

Adaptáció

Általánosságban elmondható, hogy az anyag elég kis terjedelemben foglalkozik a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodással. Bár mindent meg kell tennünk azért, hogy mi is hozzájáruljunk a klímakatasztrófa megakadályozásához, azzal is tisztában vagyunk, hogy ez egy globális probléma, befolyásunk korlátozott ezen a téren, viszont a hatásaira itt helyben kell felkészülnünk. Az elmúlt időszakban már szembesültünk ezekkel. A szélsőséges időjárási viszonyok, szárazság, villámárvizek, gyakori tűzestek már mindennaposak.
A feladatok elég széleskörűek ezen a területen. Az egészségügyi hatások mellett a foglalkoznunk kell a városi klíma alakításával, a csapadékvizek megtartásával, a villámárvizek elkerülésével, a hőszigetek kialakulásnak elkerülésével, lehetőség szerinti csökkentésével.
A város zöldterületi ellátottsága sokat javult az elmúlt években. Véleményünk szerint ezen a téren szemléletváltásra lenne szükség. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi, célzott növénytelepítések irányába kell elmozdulni. Fel kell mérni azokat a lehetőségeket, amik a növényzettel rosszul ellátott belvárosi területeken vannak egy-egy fa, zöldfelület telepítésre. Ezeken a területeken ezzel is jelentős javulás érhető el. A szűkös lehetőségek miatt mindent ki kell használnunk, a függőleges zöldfelületek kialakítását, tetők, tetőteraszok zöldítését és a számba kellene venni a közterületeken kívül, a magántulajdonban lévő telkek zöldítését is pályázatok és egyéb ösztönzők alkalmazásával. Ezen lehetőségek felmérésben, zöldfelületek kialakításában, gondozásában a lakosság és a civil szervezetek is bevonhatók. A város számára továbbra is kiemelt feladat a Pécsivíz medrének revitalizációja, egy összefüggő kék-zöld folyosó kialakítása, de vannak más lehetőségek is a városban. A Kökényi Arborétum területe is egy fejlesztendő terület, alkalmas vízmegtartásra, vizes élőhely és rekreációs terület kialakításra.
A városban minél több helyen kellene olyan pihenőhelyek kialakítani, ahol lehetőség van felüdülésre a nyári kánikulában. A bécsi coolpark mintájára, Pécsen is lehetne olyan parkot létesíteni, ahol felfrissülhetnek az emberek a nyári kánikulában. Erre alkalmas lehet a Sétatér, vagy a Balokány liget is.
Az anyagban is szerepel, hogy sajnálatos módon nő a városban a burkolt felületek aránya. Ezt a folyamatot mindenképpen meg kell állítani. Az új építéseknél kerülni kell a zárt burkolatok létesítését, meg kell állítani a zöldterület, különösen a Mecsek és a Parkerdő bármiféle beépítését, fel kell mérni, és meg kell szüntetni a városban a funkció nélküli aszfaltozott, burkolt felületeket. Kertvárosban több ilyen terület is található.

Szemléletformálás:

A stratégia megvalósítása és nem lehet sikeres a lakosság és a civil szervezetek bevonása nélkül. Szerencsés lenne, ha a jövőben a stratégiák kialakításakor már a korai szakaszban is bekapcsolódhatnának. Ez bizonyára lassítaná a folyamatokat, de ezáltal szélesebb rétegeket is elkötelezetté lehetne tenni a program megvalósítása iránt.
Abban, hogy lakosságot meggyőzzük a változtatások szükségességéről, jelentős szerep hárul a civil szervezetekre is. Az ebben közreműködő szervezetek számbavétele az anyagban meglehetősen hiányos. Ezt érdemes lenne felülvizsgálni, kiegészíteni.
Ha a pécsi polgárokat elkötelezetté akarjuk tenni a változások iránt, folyamatosan tájékoztatni kell őket a környezet állapotáról, a légszennyezettségi adatokról. Ez jelenleg nem biztosított. A város területén üzemelő három automata mérőállomás adataihoz való hozzáférés is elég nehézkes. Jó lenne, ha folyamatosan tájékoztatást kapnának a légszennyezettségi adatokról, ezek egészségkárosító hatásairól, ha felhívnánk a figyelmüket a változtatások szükségességére és hogy ezen adatok ismeretében szervezhessék életüket.

Amennyiben jelen stratégia elfogadásra kerül, a célok megvalósítására részletes cselekvési tervet javaslunk készíteni, továbbá biztosítani kell azt is- akár helyi jogszabály megalkotásával- , hogy a további döntések, tervek, programok mindenkor illeszkedjenek a meghatározott célokhoz.

Dr. Pánovics Attila - Pécsi Zöld Kör

2021.08.12. - 19:47

A dokumentum aránytalanul keveset foglalkozik a klímavédelem (különösen a klímadaptáció) kérdésével, mintha e komplex problémakör a kibocsátások csökkentésével hatékonyan kezelhető lenne (illetve lett volna eddig). Továbbá kevés szó esik a "háztartási méretű naperőművek", illetve különösen az energiaközösségek jövőbeni szerepéről Pécsett.
Az akcióterv erősen projektközpontú, és nem egy világos, elérendő célt határoz meg, amihez különféle fejlesztésekre és beruházásokra van szükség, hanem az alapvetően uniós (társ)finanszírozásból már megvalósult, illetve a következő években megvalósítani tervezett beruházásokra, fejlesztésekre alapozza a sikerességet, de keverednek benne a helyi a önkormányzati, megyei/országos és uniós döntési szintek, kompetenciák.
Sok a szövegben az elütés (pl. Mecsekért Zrt.), néhol pontatlan a megfogalmazás (pl. kik azok a "klímarongálók"???), és sajnos rengeteg a helyesírási hiba. Azt gondoljuk, hogy ez utóbbi főleg nehezen elfogadható egy nyilvánosságra kerülő, társadalmasításra szánt anyag esetében.
Az operatív programok kapcsán zavaróan keverednek a szövegben 2007-2013, 2024-2020 és 2021 utáni OP-k, illetve az ezekből származó - megvalósult vagy még csak tervezett - támogatások. Nem világos a családvédelem többszöri hangsúlyozása sem az akciótervben.
Nem értünk egyet a "távhőtermelés megújuló energiaforrás előállításából", „a város fenntartható, megújuló bázison alapuló hőtermelési struktúrája”, illetve a „megújuló tüzelőanyag” kifejezésekkel. A biomassza (biomassza alapú energiatermelés) nem megújuló energiaforrásból történik, nem lehet a biomasszát (ami eleve különféle lehet) egy kalap alá venni a valóban megújuló energiaforrásokkal (pl. nap, szél)!
Egyet értünk viszont azzal, hogy az épületenergetika terén „hatalmas kiaknázatlan potenciál” van, ezt érdemes lenne részletesebben is körüljárni az anyagban.
A P+R belvárosi kialakítása kapcsán, illetve a vasúti infrastruktúra hasznosítása terén ambiciózusabb vállalásokat várnánk el.
A "helyileg opcionálisan elérhető geotermikus hőforrások feltérképezése" már eddig is rengeteg közpénzt emésztett fel, ebben a formában a további kutatásokat átgondolatlannak és kevés sikerrel kecsegtetőnek tartjuk.
Ami a civil szervezetek tevékenységével, és különösen az általuk elérhető pénzügyi forrásokkal kapcsolatban leírtak hiányos, részben pedig valótlan információkat tartalmaznak. Jó hír viszont, hogy a 2030-ig tervezett bevásárlóközösségek kialakítására van már jól működő példa a városban, sajnos ez kimaradt az anyagból.

Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs;

2021.08.12. - 12:31

Értékelő szervezet: Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs, Összeállította: dr. Német Béla

A Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs (mint civil szervezet) részéről megfogalmaztuk kérdéseinket és javaslatainkat két előadás és egy tanulmány alapján ([1]-[3]) a 2021. 08. 03.-án megtartott Civil Fórumon bemutatott dokumentumhoz. A hivatkozások a következők:
[1] Csúcs Zoltán (Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója): Pécs Megyei Jogú Város fenntartható energia- és klíma akcióterve (SECAP)
[2] Dr. Sági Zsolt (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft): „Pécs MJV Fenntartható Energia- és Klíma- Akcióterve (SECAP) szakmai háttérinformációk
[3] Pécs Megyei Jogú Város fenntartható energia- és klíma akcióterve (SECAP) Társadalmasítási változat 2021

A SECAP dokumentumban bemutatott, megtárgyalandó legfőbb tématerületek az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nkft. honlapján is olvashatók: (https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/R5AFSR.html)
- Energiahatékonyság növelése
- Káros emissziók csökkentése
- Tudatosság erősítése,
- Tisztább, élhetőbb település
- Pályázati forrásokhoz való könnyebb hozzáférés biztosítása
- Alkalmazkodási stratégia (a SECAP módszertan része, a társadalom és az egyén éghajlatváltozás hatásaihoz történő komplex alkalmazkodási képességének növelése.

Az [1]-es és a [3]-as anyagok számszerűsítik az Energiahatékonyság növelésére és a Káros emissziók csökkentésére 2030-ig elérhető adatokat, valamint az adminisztratív intézkedéseket. Ezek, a jelentős számú városi intézménytől bekért adatok alapján valószínűsíthetően teljesülni fognak.

Ahhoz, hogy pontos, egyértelmű képünk legyen a mitigáció érdekében javasolt teendőkről, elsősorban az IDŐSEBB GENERÁCIÓ NEVÉBEN pontosításokat kérünk. Ehhez az egyes feladatcsoportokon belül szakmai kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyek a [2]-es anyagban olvasható állításokra vonatkoznak.
A [2]-es előadásban szereplő fogalmak, tennivalók pontosítása nélkül, számunkra az adott mondatok a „levegőben lógnak”. Ha erre lehetőség lenne, kérdéseinkre vagy írásban, vagy egy másik alkalommal személyesen kérünk válaszokat. Ezen túl pedig számos javasoltunk is van, a „száraz számszerű adatokon túlmenően” a JÖVŐBELI ALKALMAZKODÁS területére.
Pontosabb ismeretek birtokában mi nyugdíjas korúak vállaljuk, hogy KÖZVETÍTJÜK felnőtt gyerekeink és már iskolákat végzett unokáink felé az elsősorban számukra fontos információkat. Szeretnénk felajánlani részvételünket a jövőbeli munkákban.

KÉRDÉSEINK ÉS JAVASLATAINK A [2]-es ELŐADÁS ANYAGÁHOZ

I. ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK
Kérdéseink:
I/1. Milyen konkrét intézkedések eredményezték a megnevezett intézményeknél (bölcsődék, óvodák, iskola, orvosi rendelők) a jelentős értékű energia megtakarításokat?
I/2. Milyen konkrét műszaki fejlesztések voltak a megnevezett intézményeknél, amelyek a megújuló energiatermelést eredményezték?
I/3. Az elmúlt évtizedben számos, további pécsi iskolánál történtek energetikai korszerűsítések, ezek is beleszámítottak az energiamegtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkentésbe?

II. KÖZVILÁGÍTÁS
Kérdéseink:
II/1. Milyen lesz az igényekhez, a szabvány ajánlásokhoz rugalmasan igazodó, a kor technikai színvonalának megfelelő közvilágítás Pécsett?
II/2. Mit jelen a környezetbarát közvilágítás?
II/3. Hogyan történik a fényszennyezés minimalizálása?
II/4. Mit jelent a közvilágítás infrastruktúrájának „időszerű” korszerűsítése?
II/5. Milyen megújuló energiaforrás-bázison lesz biztosítva a közvilágítás?
Javaslataink:
II/6. Gyalogátkelő helyeken, a jelenlegi vezetékes közvilágításon túl, lakótelepi „mellékutcákban” is lehetne hálózatfüggetlen, napelemes, az eddigi lámpatest magassághoz képet alacsonyabb (akár 3-3,5 méter) LED-es, melegfényű világító testeket felállítani.
II/7. Buszmegállók saját napelemes LED-es világítását is lehetne kialakítani, amelyek intenzívebb megvilágítást szolgáltatnának az eddigiekhez képet.

III. SZOLGÁLTATÓ ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK
Kérdéseink:
III/1. Mely egyházi oktatási intézmények energetikai fejlesztésére fog sor kerülni és lesznek-e nem egyházi fenntartású oktatási intézményeknél is hasonló célkitűzések?
III/2. Milyen konkrét megújuló források felhasználásával fog megvalósulni a Pécsi Tudományegyetem végső energiafogyasztását csökkentő, komplex energiahatékonysági program?
Javaslataink:
III/3. Nagyon jelentős számú egyetemi épületben (pl. Ifjúság úti, harminc évvel ezelőtt felújított épületekben) a folyosók világítását célszerű lenne mozgásérzékelőkkel működő LED fényforrásokra cserélni.
III/4. Az Ifjúság úti egységben levő sportcsarnok leengedett melegvízének energiatartalmát hőszivattyúval hasznosítani lehetne.

IV. LAKÓÉPÜLETEK
Kérdéseink:
IV/1. Hogyan fog megvalósulni a lakóépületek és berendezéseik megújuló energiahasznosítást növelő korszerűsítése?
IV/2. Mit takar ez a megfogalmazás: épületállományspecifikus fejlesztések?
IV/3. Milyen konkrét programokra gondol a SECAP a lakosság energiatudatosságának és megújuló energia felhasználásának ösztönzésére?
IV/4. Milyen programmal (támogatással?) gondolja a SECAP az elavult háztartási gépek cseréjének ösztönzését?
Javaslataink:
IV/5. A lakótelepi, de a családi házas körzetekben is, a háztartási szilárd hulladékok majdnem teljes mértékű szelekcióját (műanyag, üveg, papír, szerves, egyéb) lehetne elérni intenzív felvilágosító tevékenységgel, amelybe megfelelő ösztönzéssel az iskolák tanárait (a tanulókkal és szüleik együtt) lehetne bevonni. Erre megfelelőnek látszanak a lakóépületeknél elhelyezett piros, zöld, kék, szürke konténerek és a szállítási kapacitás. Tervez-e az önkormányzat „iskoláin keresztül” valamilyen formában széleskörű felvilágosító kampányt?
IV/6. A városi szennyvíz hálózat terhelését (zsírok, olajok, gyógyszerek nem a WC-be történő beöntésével) lehetne csökkenteni. Tervez-e az önkormányzat „intézményein keresztül” valamilyen formában széleskörű felvilágosító kampányt?
IV/7. A lakosság energiafelhasználással és környezeti, éghajlati kérdésekkel kapcsolatos ismereteit lehetne folyamatosan „karban tartani” ismeretterjesztő anyagokat bemutató „városi” HONLAP-on megjelenő rövid, közérthető anyagokkal. Ezeket szervezetten szintén az iskolák tanárai, diákjai állíthatnák össze és biztosítják aktualitását.

V. IPAR
Kérdéseink:
V/1. Mely területek számítanak Pécsett barnamezős beruházásokra alkalmasnak, amelyek az ipari szektor fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek?
Javaslataink:
V/2. Legyen telepítve feldolgozó üzem a megfelelő minőségben gyűjtött és szelektált műanyag hulladékokból fröccsöntött termékek előállítására. Legyen szervezett szelektív PET gyűjtés az iskolásokkal.
V/3. Legyen telepítve feldolgozó üzem, amelyben a megfelelő minőségben gyűjtött és szelektált műanyag hulladékokból krakkolással folyékony üzemanyagot állítanak elő.
V.4. Legyen telepítve feldolgozó üzem megfelelő területen felhasználható üvegőrlemény előállítására.
V/5. Legyen telepítve megfelelő feldolgozó üzem papír hulladék feldolgozására.
V/6. Legyen akár „folyamatos” lomtalanítás (legyen szervezett, mindig hívható LOMTALANÍTÓ)

VI. KÖZLEKEDÉS (TÖMEGKÖZLEKEDÉS)
Kérdéseink:
VI./1. Hány járművet jelent a pécsi közszolgáltatási rendszer hagyományos üzemű járműparkjának elektrifikációja? Honnan lesznek ezek a járművek beszerezve? Az 1-4. ütem milyen éves ütemezésben várható?
VI./2. Miért nem szerepel a Tüke Busz Zrt. autóbuszflottájának környezetvédelmi szempontú, dekarbonizációs tervében CNG motorral működő járműpark?
VI./3. Hogyan lehetne csökkenteni a naponta (főleg csúcsforgalomban) a városon átmenő, kb. 20-25 ezer személygépkocsi, 1-1,5 ezer tehergépkocsi, autóbusz számát?
VI./4. Milyen nyomvonalat terveznek kelet-nyugati közösségi közlekedési tengelynek? Milyen járművek „haladhatnak át” majd ezen?
VI./5. Megvalósítható-e a városban egy észak-déli közösségi közlekedési tengely és hol?
VI./6. Mit jelent konkrétan az "Elővárosi közlekedés integrált megvalósítása"?
VI./7. Mit jelenthet a lakossági gépjárműállomány körében a zöld e-mobilitási program támogatása?
VI./8. Pécs város mely területein látszik lehetőség P+R parkolási infrastruktúra kiépítésére?
VI./9. Mire gondol a SECAP a városon belüli vasúti infrastruktúra fejlesztése alatt?
Javaslataink:
VI./10. Javasoljuk a földgáz (metán), később pedig a biogázból tisztítás után előállított metán felhasználásával, CNG motorral működő autóbuszok bevezetését. (A metán elégetése során csak széndioxid és víz keletkezik).
VI./11. Javasoljuk időjárás „tűrő”, fedett kerékpár tárolók kialakítását a város egész területén. Ezek a kerékpár tárolók lehetnek felügyeltek is egyetemi kollégiumoknál, iskoláknál.
VI./12. Sürgető lenne az E-bringa projekt bővítésén túl az „ember hajtotta” kerékpáros közlekedés erőteljes szorgalmazása, különösen az egyetemi hallgatók, valamint az középiskolás korú tanulók körében? Ezt lehetne ösztönözni megfelelő városi, egyetemi intézkedésekkel.
VI./13. Fontos lenne a B+R (bike and ride - biciklizz és utazz) parkolók kiépítése, és ennek a propagálása. Ezek nem lennének jelentős hely és költségigényűek.

VII. HELYI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS
Kérdéseink:
VII./1. Hogyan sikerül 2030-ig a megújuló energiatermelésben megközelíteni a 40 %-os vállalást, miközben a következőkben ismertetett adatokkal már erősen sikerült „elsütni a puskaport”?
A helyi villamos energia és hőtermelés az összes többi terület adataihoz képest döntő, alapvető nagyságrendű. Ezek a hivatkozások a következő előadásban olvashatók: www.kormanyhivatal.hu/download/0/13/54000/VEOLIA.pptx
A Pannon Hőerőmű Zrt. két szilárd növényi alapanyagú, biomassza-tüzelésű berendezés működtetését végzi: Ezek a 49,9 MW villamos teljesítményű faapríték tüzelésű és a 35 MW villamos teljesítményű, bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékekkel fűtött kazánok. A Pannon Hőerőmű Zrt. mintegy 31,5 ezer távfűtött lakást és 460 egyéb fogyasztót (pl. kórház, iskola, bevásárlóközpont stb.) lát el távhővel.
A PANNONGREEN Kft. 2004 óta évente 325-330 GWh villamos energiát, valamint 350-400 TJ mennyiségű hőenergiát értékesít.
A Pannon-Hő Kft. 2013 óta a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek tüzelés útján történő hasznosítását végzi. A bontott szalmabála tüzelő kazánt 2013-ban állították üzembe. Éves villamos energia értékesítés: 180 GWh, éves hőértékesítés: 1.000 TJ.

VIII. FŰTÉS/HŰTÉS HELYI BIZTOSÍTÁSA
Kérdéseink:
VIII.1. Hogyan és mikor várható a PÉTÁV primer távhővezetékek modernizációja?
VIII.2. Mit lehet érteni a PÉTÁV esetében a fosszilis alapú hőtermelés kivezetésén?

ALKALMAZKODÁS
Kérdéseink:
A/1. Melyik bentlakásos szociális intézménynél és milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók és a személyzet milyen irányú továbbképzése van tervezve?
A/2. Hol, mikor és milyen minőségű fejlesztések várhatók az egészségügyi alapellátásban és a járóbeteg ellátás terén?
A/3. Hol, mikor és milyen minőségű infrastrukturális fejlesztések várhatók a szociális idősellátás terén?
A/4. Hogyan várható Pécsett a közlekedési modalitásváltás, amely biztosítja a levegőminőség javítását?
A/5. Hol várható Pécsett záportározók, bioárkok, amik megvalósítják a csapadékvíz-elvezetés klímaváltozási szempontoknak megfelelő progresszív műszaki átalakítását?
A/6. Milyen lakókörzetben (panelépületekben, vagy csak magánházaknál) valósítható meg a szürkevíz hasznosítása?
A/7. Mikortól várható a Pécsi víz szabályozása, duzzasztása, víz visszatartása?
A/8. Milyen intézményeket, elemeket, programokat fog tartalmazni az intelligens városi energiamenedzsment?
A/9. Milyen intézkedéseket fog tartalmazni a Komplex Városi Zöldprogram?
A/10. Hol várható Pécsett adott esetben burkolt területek csökkentésével a zöld terület „fejlesztése”?
A/11. Hova terveznek vízáteresztő, hőtűrő burkolatokat?
A/12. Hogyan várható Pécsett az elővárosi közlekedés integrált megvalósítása, nem motorizált közlekedési módok, mikromobilitási eszközök bevezetésével?
A/13. Milyen szervezéssel szándékozik megvalósítani a SECAP a helyi élelmiszertermelés ösztönzését és a helyi bevásárló közösségek kialakítását?

Javaslataink:
A/14. Az „Alkalmazkodó képesség növelés” sokkal markánsabban legyen kifejtve a város infrastruktúrájára, közlekedésére, lakosaira vonatkozóan.
A/15. A 3. Tudatosság erősítésére javasoljuk a hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, a klímatudatosság, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság széleskörű ismertetését (elektronikus formában kidolgozva) megfelelő szinten az általános és középiskolai foglalkozásokon, egyetemi kurzusokon és a közvélemény tájékoztatására.
A/16. A 4. Tisztább, élhetőbb település, Alkalmazkodó képesség növelése érdekében a PMJV önkormányzata részéről a következő területen való széleskörű részvételt javasoljuk:
- Még korszerűbb hulladékgyűjtés, gazdálkodás, körforgásos gazdaságok ösztönzése.
- Városi cselekvési program a polgárok „hőgutától való megvédésére”.
- Még több fa ültetése, vizes medencék kialakítása;
- Tüskésrét „maradék” területének parkerdővé alakítása;
- Parkokba a fákról, egyéb növényekről ismeretterjesztő táblák kihelyezése.
- A zöld területeken, a meglevő és az újonnan ültetett fák árnyékában jó lenne minél több padot elhelyezni.
A/17. Az 5. Pályázati forrásokhoz való könnyebb hozzáférés biztosítására javasoljuk az EU-s, országos, helyi pályázatok szervezésébe minél szélesebb körben bevonni a KKV-ket, amelyben jelentős mértékben vegyenek részt a PTE szakemberei.

További általános észrevételünk, javaslataink:
1. Legyen pécsi szakemberekből egy csapat, akik az általános szempontokra „erőteljes, reális pécsi célkitűzéseket tudnak megfogalmazni 2030-ra”.
2. Az „Alkalmazkodó képesség növelés” sokkal markánsabban legyen kifejtve a város infrastruktúrájára, közlekedésére, lakosaira vonatkozóan. Középiskolai, általános iskolai tanárok városi együttműködése a napi hulladék kezelésről, zöldkert kialakításáról (fogadj örökbe egy idős néni kertjét, egy parkot, a Tüskésrét egy részét)
3. Az összes táblázatban közölt energia, CO2 adatok (mértékegység megválasztása miatt, pl: MWh) 5-6 értékes jegyre vannak megadva 2011-re, 2020-ra, 2030-ra. Ez a „pontosság” látszatát kelti. Kérdés: Hogyan lettek ezek az adatok „kiszámolva”?
4. Milyen „elvárások” vannak a helyi iparvállalatok felé?
5. „Mi újság a régi tervekkel kapcsolatban”: pl. Ökováros – Ökorégió tanulmány, stb
6. Néhány pontatlanság: 50. old. „egy év alatt 4 MW energiát takarítottak meg” 61. old. KOMBINÁLT HŐ ÉS ENERGIA, stb.

A Nyugdíjasok Egyesülete nevében
Üdvözlettel,
Molnár Ferenc, Nyugdíjasok Egyesülete Pécs elnöke;
Lovák Ibolya, Nyugdíjasok Egyesülete Pécs elnökségi tag,
dr. Német Béla, Nyugdíjasok Egyesülete Pécs elnökségi tag,

Összeállította: dr. Német Béla, ny. egyetemi docens, Nyugdíjasok Egyesülete elnökségi tag
Mobil: +36 30-3852-910;
PTE TTK, Fizikai Intézet, Pécs, Ifjúság út. 6.
E-mail: drnemetbela[at]gmail[dot]com; bnemet[at]fizika.ttk.pte[dot]hu; WEB: www.drnemetbela.hu

Kovács Bálint

2021.08.12. - 0:40

Jó napot,

Igazán örülök, hogy a terv megosztásra és még inkább véleményezésre megosztásra került! Köszönöm.

A Pécs IT Meetup júliusi témája "Pécs, mint SmartCity" volt, ahol sikerült igen hatékonyan több olyan pilot projekt ötletet is felvázolnunk, amelyek segíthetnek a fenti tervben leírt eredmények elérésében, sőt, túlteljesítésében.
A pilotok közül kettő tervezése és kivitelezése pont a héten kezdődik meg.

A dokumentumból nekem a fentiek alapján hiányzik az okosmegoldások bevonásának nagyobb mértékű szorgalmazása, de hoznék néhány példát.
Ahogy Önök is jelzik, fókuszt kell kapjon a lakossági és a közlekedési szektor. Ehhez jó példa lehet Pécs testvérvárosa, Lahti, ahol sikerrel vezettek be egy karbon büdzsé okostelefonos alkalmazást. Mindenképpen javaslom az ilyen, vagy ehhez hasonló, a lakosságot oktató és ösztönző megoldás életre hívását.

Napenergia hasznosítás: ez a téma nem szakterületem, de két olyan irányt szeretnék jelezni, ami érdemes lehet a figyelmükre.
Az egyik a cserépbe integrált napelem, melyet már hazai gyártó is készít és ami lehetőséget biztosíthat -megfelelő színezés mellett- a történelmi tetők hasznosítására is.
A másik az az érdekes statisztika, miszerint napelem telepítést követően nagyban nő az esélye annak, hogy a telepítés helyének 200 m-es sugarú körzetében más is telepíteni fog napelemet. Érdemes lehet célzottan támogatni olyan utcákat, területeket, ahol ez katlazitárként tudna hatni.
Számomra a 2020-ig elért eredmény ezen a területen nagyon kevésnek tűnik, mindenképpen nagyobb jelentőséget kell ennek az energiaforrásnak elérnie, de ez a 2030-as tervekben már látszik is.

Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatban az egyik pilot projekt sajnos megállni kényszerült, de pont ezt célozta, karöltve a Tettye Forrásházzal. A Mecsekben esőzésekkor tapasztalható kisebb áradások mérése, követése lett volna a cél. Amennyiben lehetőségük van, ajánlom ennek a felélesztését, mert erőforrással és eszközzel is tudjuk segíteni a megvalósítást legalább pilot szinten.

Források tekintetében úgy érzem, hogy megfelelő információk, a valós veszélyek és előnyök bemutatása mellett a városlakók saját tőkéje is bevonható lehetne. Senki nem örül az újabb helyi adóknak, ez tény, de annak sem, ha nem lehet kimenni az utcára azért, mert a városi átlaghőmérséklet elviselhetetlenné tette azt vagy éppen elmossa az embert a lezúduló víz.
Kérdés, hogy a jelenleg létező helyi adók részben vagy egészben nem fordíthatóak-e az e-mobilitás (helyi gépjárműadó) és/vagy pl. napenergia (helyi építményadó) támogatására?

Az energetikai hatékonyság növelésénél jelzésre került, hogy az Önkormányzatnál kijelölésre került egy projektfelelős, aki az eredmények, adatok kezelését végzi. Megfelelőbb, átláthatóbb és sokkal informatívabb lenne ezeket az adatokat publikusan megjeleníteni, lényegében valósidőben (vagy amennyiben ez sok manuális munkát igényel, akkor is időszakosan).
Bővebb tájékozatatás célszerű lenne egyrészt a kijelölt személyről, másrészt arról, hogy pontosan mit takar az "intelligens városi energiamenedzsment koncepció".

2014 óta tart a dokumentum alapján az "Intelligens városi energiamenedzsment és térinformatikai rendszer kialakítása", ez hol tart jelenleg? A jövőbeli tervek csak 2022-ben készülnek el, ebbe azonban a jelenlegi dokumentum készítésénél szélesebb kört kell bevonni.
A monitoringot illetően már most van ismert pilot lehetőség, ahogy korábban említettem, de ennél többel is tudna segíteni a helyi IT közösség.
Az intelligens városi közvilágítás szintén jobban kifejtendő téma, hozzá lehet férni a tervekhez, illetve elkészülte után milyen módon érhetőek el a működésről valósidejű adatok?

Szorosan együttműködök az IT HUB-bal, ahol szeretnénk nem pontszerű, hanem városi szinten ismert, egyeztetett, közösen tervezett okosmegoldásokat megvalósítani.
Ennek első fontos lépése lenne egy olyan felület, ahol a valóban megvalósult és elérhető pécsi okos projektek áttekinthetőek, véleményezhetőek, támogathatóak, akár megoldásra váró problémák vethetőek fel. Ezen a gyűjtóoldalon, információs portálon, városi dashboardon is dolgozunk, de az Önök ismeretei is elengedhetetlenek a megfelelő, hatékony működéshez.

A Kék-Zöld Iroda internetes címe nem elérhető, erről részleteket hol olvashatnak a pécsiek, hol találkozhatnak ezzel a remek kezdeményezéssel, mintaházzal?
Nagyon érdekelt volna, hogy alkalmazzák-e a MIK által szép eredményeket elért hungarian nest+ projekt eredményeit?!

Az ipar tekintetében a barnamezős területek hasznosításának ösztönzése remek irány, ehhez érdemes lenne egy aktuális, frissen tartott térképet publikálni, hogy a betelepülni, bővülni készülő vállalkozások könnyedén átlássák a támogatott helyeket, területeket.

Okos város szempontból érdekes lesz majd a "P4.11 - Utastájékoztatási adatok nyilvánossá tétele 2023-ig" és maga a "Járat optimalizálás az intelligens városi menedzsment rendszer részeként", ezek az adatok is nagy jelentőséggel bírnak a városlakók számára.
Szintén fontos és hasznos lenne az E-töltőpontok és E-bringa pontok (és elérhető járművek) előzetes egyeztetése, felmérése és a megvílósítást követően a városi dashboardon való megjelenítése.

A cselekvési jelentések 2 évenkénti elkészítése, tehát a 2 éves iterációk a terv végrehajtásában nagyon hosszúak. Az adatok frissentartása mellett és a mérni, visszamérni szükséges kulcsszámok ismeretében azok kiértékelése automatizálható lehetne, így ezek a jelentések sokkal gyakrabban is készülhetnének.
Amennyiben korrigálni kell egy terven például az időjárás drasztikus változása miatt, akkor azt a lehető legkorábban meg kell tenni, amihez a lehető legfrissebb adatokra van szükség, így amennyiben maga a monitoring, reporting rendszer kiépítése készülne elsőként el, úgy sokkal agilisebb és ezáltal sikeresebb lehetne a reagálás és a projektek koordinálása.

Bízom benne, hogy lesz lehetőségünk találkozni és az IT eszközeivel támogatni a jövő céljait és Pécset zöld, okos várossá tenni!
Okos városnak lenni egy folyamat, amiben az információ, annak áramlása kiemelkedően fontos, így az egymással párhuzamos (esetleg ütköző) fejlesztések megelőzhetőek, a kiadások optimalizálhatóak.

Köszönettel,
Kovács Bálint

Bergovecz Győző

2021.08.05. - 17:33

A közlekedés és a fűtés két kényes kérdés és érdemi változásokra ne is számítson senki!

Jön a fűtési szezon és szó szerint szemetet dobálnak a kályhába amitől megmaradni nem lehet! A szeméttel fűtők ellen nem lehet tenni semmit.

A közlekedés pedig katasztrófa is marad amíg mindent a belvárosba akarnak tenni, mint ha nem lenne elég hely délebbre. Inkább legyen minden a belvárosban ahol megállni sem lehet. Aztán lehet csodálkozni a dugók miatt. Nem beszélve arról, hogy Pécs déli része le van vágva a vasúttal és tulajdonképp van két felüljáró amin az egész forgalom zajlik. Nem kellene fejleszteni végre??? És az elkerülő is teljesen katasztrófa amit el kell kerülni mert a Makay körforgalomnál kilóméteres sorok vannak általában. Nem baj lehet dugóban ülni és feleslegesen szennyezni a környezetet.

Pécsnek gyökeres változásokra van szüksége nem látszatintézkedésekre mert anélkül semmi sem fog változni.

Dea Niké

2021.08.05. - 16:58

Fontos lenne Pécs város zöldítési projektjét kiterjeszteni a teljes városterületre, főképpen a Budai városrészben található utcákra, járdákra (pl.: Kiss Ernő u., Fischer Béla u., Hold u., Vöröskereszt u., Sándor u., Dugonics u., Csillag u.). A zöldítés kivitelezhető lenne alacsony növésű díszfákkal, gondozott sövénnyel, hely hiányában függőleges zöld-falakkal, de akár bizonyos utcák egyirányúsításával, esetleg a járdák és az úttestek azonos szintbehozatalával lehetne "bővíteni" itt a közterületeket, az egyébként sem forgalmas utcákat. Több fa, több árnyék, több friss levegő, kellemesebb, élhetőbb, gondozottabb környezet = több elégedett, boldog lakos.

Jóni Gyuláné

2021.07.18. - 18:41

Energia megújítást nagyon sok idős nyugdíjas szeretné igénybe venni a támogatást,de ez egyelőre csak a családosoknak jár!
Egy vegyes tüzelési kazánról gázfütésre való áttérés milliós összeg, ezt önerőből nem tudják megvalósítani, és ugyanez vonatkozik a napelemre is!Javasolnám a támogatást

Meixner András

2021.07.14. - 9:39

Csupán egy apróság, de fontos lehet. Felül kell vizsgálni a közlekedés irányítását a városban, hogy minél kevesebb ideig álljanak az autók a piros lámpáknál. Példa erre a Siklósi út. Bizonyos időszakokban van zöldhullám, de van, amikor a "piroshullám" a jellemző. Minden lámpánál pirosat kap az ember. Ilyenkor a járművek feltorlódnak és csak feleslegesen égetik az üzemanyagot. Hozzá tartozik ehhez, hogy olyan átalakításokat lehetne/kellene tenni a közlekedésszervezésben, amely egyirányúsításokkal, vagy más módon előzné meg a dugók kialakulását és vezetné le a forgalmat. Másrészt megvizsgálandó, hogy egyes gerincjáratokon trolibuszos közlekedés hogyan lenne megvalósítható, illetve folytatni lehetne/kellene az elektromos autóbuszok beszerzését.

Fábián Zoltán

2021.07.13. - 15:03

A megújuló energiáról szóló elképzelések csak hangzatos lózungok, amennyiben nem revídiálják felül azokat a korábbi önkormányzati rendeleteket, amelyek a fejlesztéseket gátolják. Pl. a Tettye völgy műemléki jelentőségű védettségét (amit a 60-as években találtak ki, és amely indokok már rég nem igazak), amely miatt pont abban a városrészben nem szabad napelemet felhelyezni, ahol a legtöbb hagyományos fűtésű ház van! Ugyanígy nem átgondolt előírás, hogy csak egy irányban, téglalap alakzatban helyezhetők el a napelemek, mely a háromszög alakú tetőn alkalmazhatatlan.
Kívánatos lenne, hogy a képviselő hölgyek és urak támaszkodjanak az energiapolitikában nagyobb szakértelemmel rendelkezőkre. Ha valóban fontosnak tartják a klíma problémát, akkor bizony merőben új szemlélettel kell hozzáállni sok mindenhez!